Az 1912. április 15-ére virradó végzetes éjszakán a Titanic, az elsüllyeszthetetlen hajó az Atlanti-óceán jeges északi vizébe süllyedt. A több mint 2000 embert szállító pompás gőzöshajó Southamptonból indult, és a történelembe érkezett.

A közel száz éves történet tele van rejtélyekkel és különös egybeesésekkel. Az események valahogy így történtek...
A Titanic és ikertestvére, az Olympic a White Star hajótársaság zászlóshajói voltak. Ekkoriban az Angliából New Yorkba történő hajózás nagy üzlet volt, és a legtöbb európai emigráns ezen az úton jutott Amerikába, ahol a vasutat építtető iparmágnások és a szegény, új otthont kereső európaiak furcsa egyveleget alkottak. A White Star, és így a Titanic kizárólagos tulajdonosa J.P. Morgan volt. Őt a sors keze megmentette a végzetes úttól.

A Titanicnak ez volt az első útja, és mindenki elsüllyeszthetetlennek gondolta. A hajót vízhatlan rekeszekkel tervezték, és még akkor sem süllyedt volna el, ha két szomszédos – vagy a négy legelső – rekeszt elárasztotta volna a víz.

Április 14-én tökéletes volt az éjszaka. A tenger csendes volt – gyönyörűen verte vissza a több ezer csillag fényét. A hold nem volt fent az égen, és minden lélekben mély sötétség lakozott.
A Titanicnak számos olyan üzenetet küldtek, amelyben jéghegyekre figyelmeztették. Az északi szélesség 40. foka körül általában nem szoktak komoly jégakadályok előfordulni. Azonban itt, Új-Fundlandtól délkeletre éppen a tavasszal Észak-Kanadából délre tartó jéghegyek vonulási útvonala található. Ráadásul április a legrosszabb hónap, ilyenkor a legtöbb a jéghegy.

A Titanictól nem messze a Californian nevű kis gőzös leállította a motorjait, nehogy éjszaka jéghegynek ütközzenek. Lord kapitány jobbnak látta, ha vár reggelig, hiszen a tengert jég borította.
Ezzel szemben E.J. Smith kapitány, a visszavonulása előtti utolsó útján 24 csomós sebességgel szelte az óceánt. Soha nem fogjuk megtudni, miért, de lehetséges, hogy B. Ismay, a White Star igazgatója javasolta a kapitánynak, hogy teljes sebességgel haladjanak, és akkor megdönthetik az Anglia és New York közötti addigi hajózási rekordot.

Éjjel 11:40-kor az őrszem, F. Fleet, akinek nem állt a rendelkezésére távcső, meglátott egy jéghegyet a Titanic előtt. Megkongatta a harangot, és azt kiáltotta: „Jéghegy előttünk!” Murdoch tiszt megpróbálta elkerülni az ütközést, de már túl késő volt.
Nem sokkal később Thomas Andrews, a Titanic fő tervezője lement, hogy felbecsülje a kárt. Ekkor már öt rekeszbe zúdult be a víz, és a hajó által szállított levelek a víz színén úsztak. A Titanic sorsa megpecsételődött. Andrews figyelmeztette Smith kapitányt, hogy a Titanic legfeljebb két órával később az óceán mélyére fog süllyedni.
Ekkor történt valami, amit azóta sem sikerült hivatalosan megmagyarázni. Miközben Bride szikratávírón SOS jelzéseket adott le, Murdoch mintha egy hajót látott volna a horizont közelében. Nem sokkal később a Titanic rakétákat lőtt fel, hogy figyelmeztesse a rejtélyes hajót. A hajó azonban elment, eltűnt a horizont alatt.
Ezen tények, valamint más vallomások alapján is Lord kapitányt, a Californian nevű gőzös kapitányát vonták felelősségre amiatt, hogy nem sietett a Titanicon utazók segítségére azon a hideg, végzetes éjjelen.
Április 15-én reggel a Carpathia nevű gőzös megmentette a Titanic túlélőit, és a Californiannel és a Mount Temple nevű hajóval együtt átkutatta a helyszínt. A Titanic túlélőit a Carpathia vitte New Yorkba.

A következőkben megvizsgáljuk, hogy lehetséges-e, hogy a rejtélyes hajó nem a Californian volt, hanem egy égitest.
Forrás:(x)