Nemcsak a mozikban tarol a Véres gyémántok című film, hanem a luxusbutikokban is, igaz, ezekben Leonardo DiCaprio nem szórakoztat vagy elgondolkodtat, hanem dollármilliós kárt okoz a kereskedőknek. Az ékszerészcégek - a szőrmeipar kárán okulva - hadat üzentek Hollywoodnak.

Bő egy hónapja mutatták be az Egyesült Államokban Edward Zwick legújabb filmjét, a Blood Diamondot, amely azonban már ez idő alatt is tetemes kárt okozott a világ ékszerkereskedőinek. Ezzel kapcsolatos felmérések egyelőre még nem készültek, azonban a tételek nagyságára utal, hogy a De Beers gyémántkonszern azonnali kampányt indított a drágakő védelmében. A világpiaci vezető előállító és forgalmazó mellett az egyes afrikai országok is válaszlépéseket foganatosítottak, mivel az egyik jelentős állami bevételi forrás került veszélybe. A Nicky Oppenheimer vezette De Beers és a világ gyémántkereskedelmét felügyelő World Diamond Council globális kampányban igyekeznek javítani a legkeményebb drágakövön esett csorbát, amelynek során a világ befolyásos médiumaiban, többek közt a CNN-en és tíz nemzetközi politikai és üzleti napilapban hirdetik a gyémántok tiszta eredetét.

A film, amely pánikot váltott ki a fekete kontinens gyémántkereskedői körében, a Sierra Leone-i véres gyémántokról szól. A tengerentúlon 2006. december 8-án bemutatott Blood Diamond című drámában Leonardo DiCaprio egy afrikai, csempészettel foglalkozó zsoldost alakít, akinek egy ritka, rózsaszín gyémántot kell megszereznie. A mozi fiktív történetet mesél el, a háttérben azonban a véres valóság, a közép-afrikai Sierra Leone 2002-ben véget ért polgárháborúja áll, amelyet a különböző bandák a gyémántok eladásával finanszíroztak.

A gyémántkereskedő cégek a háború lezárultát hangsúlyozzák kampányukban, valamint azt, hogy a szegény afrikai országoknak a drágakő nélkülözhetetlen bevételi forrás. Több afrikai gyémántforgalmazó cég a bevétel bizonyos hányadát AIDS-ellenes kutatásokra és kampányra költi, nem utolsósorban imidzsjavítás céljából.

A Blood Diamond vetítése előtt a De Beers vezetősége nyomatékosan kérte a producereket, hogy a film elején egy rövid szöveggel jelezzék, hogy a Sierra Leone-i polgárháború már négy éve befejeződött, azonban erre azzal az indoklással nem került sor, hogy a véres gyémántok azóta sem kerültek ki a nemzetközi piacról.

A jelenlegi helyzet sok szakmabelit a szőrmék és bundák jó hírnevének leértékelődésére emlékeztet. Erkki Nghimtina, Namíbia bányászati minisztere például kifejezetten ebből a megfontolásból indította el a Diamond for Good nevű kampányt, amelyet a Dél-Afrikai Köztársaság, Angola és Botswana közreműködésével szervezett. Nghimtina olyan veszélyt lát, amely a kilencvenes években hosszú időn át tizedelte a bundaipart, éppen ezért ez alkalommal sem szabad alábecsülni a képek hatalmát.

A napjainkban piacra kerülő gyémántokhoz ugyanakkor a Kimberley process nevű eredetvédelmi rendszer alapján nem tapadhat vér. A 2003-ban bevezetett szűrésnek köszönhetően a véres gyémántok jelenlétét nagymértékben sikerült visszaszorítani, amíg a Partnership Africa Canada adatai szerint a kilencvenes évek közepén 15 százaléknak volt köze afrikai polgárháborúhoz, a World Diamond Council szerint manapság a világ kereskedelmi forgalomban lévő darabjainak csak 0,2 százaléka származik gyanús helyről.